Mai-Britt Guldin klinikai szakpszichológus, a dániai Aarhus Egyetemi Kórház vezető kutatója, valamint az Európai Palliatív Szövetség (EAPC) Gyászfeldolgozó Munkacsoportjának tagja. Mai-Britt a munkacsoport többi tagjával közösen elemzi a COVID-19 járvány gyászfeldolgozásra gyakorolt hatásait.
Ahogy a koronavírus-járvány elterjed, közösségeinknek szembe kell nézniük társas környezetünkben élő szeretteink nehéz körülmények között bekövetkező, tragikus halálával. A gyászfeldolgozás támogatása iránti igény valószínűleg növekedni fog, ám a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok új kihívás elé állítják a támogatást nyújtó szakembereket. Az összejövetelekkel és utazásokkal kapcsolatos korlátozások drasztikus megváltoztathatják a gyászfolyamat hagyományos búcsúztatási formáit és a temetkezési szertartásokat. Fontos, hogy ezt szem előtt tartsák a palliatív ellátást nyújtó intézmények és a veszteségfeldolgozást segítő szakemberek.
Mi a gyász?
A gyász egy szeretett személy elvesztésére adott természetes válaszreakció. A hitetlenség, szorongás, szomorúság gyakori érzések, csakúgy, mint az elhunyt után maradt gyötrelmes űr és az elvesztett személy hiánya. A gyász első napjait és heteit a sokk jellemzi. A sokk által keltett feszültség miatt nehéz lehet a pihenés, az alvás, az étkezés. A megszokott napirendünk felborulhat, gyengülhet a koncentrációs és a döntéshozatali képességünk. A következő hetekben, hónapokban a gyászolónak nehézséget okozhat a mindennapi élethez való alkalmazkodás, amelyből hiányzik az elhunyt személy. Az emberek eltérő megküzdési stratégiáikat alkalmaznak gyász esetén, akár különböző kulturális hagyományok miatt is. Sok európai országban hagyomány, hogy a súlyos beteg körül összegyűlnek a családtagok, barátok és ismerősök az életvégi szakaszban és a halált követő napokban. A családok időt szánnak olyan rituálékra, mint például a temetés, búcsúszertartás, társas összejövetelek, közös étkezések. Ilyenkor az elhunyttal kapcsolatos emlékek, történetek megosztásával tisztelegnek az elhunyt emléke előtt. Hosszabb távon a gyászolóknak lehetőségük van a veszteségük megosztására különböző segítő csoportokban. Ezek a szertartások és tevékenységek gyakran nyújtanak vigaszt és támogatást, valamint ismerős keretet adnak a veszteség hatásainak kezeléséhez.
Gyászfeldolgozási folyamat változásai a COVID-19 járvány ideje alatt
A COVID-19 járvány megváltoztatta a hagyományos szokásainkat, amikkel a veszteségünket, bánatunkat kifejeztük. A fizikai távolságtartás miatt széthullottak a meglévő búcsúztatási gyakorlatok: megváltoztak azok a szertartások és hagyományok, amelyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy megoszthassuk gondolatainkat és érzelmeinket. Ez valószínűleg hatással lesz a gyásszal kapcsolatos reakciókra is. A gyászoló családoknak meg kell küzdeniük a haláleset körüli fokozott traumával is, ugyanakkor gyakran el vannak zárva a szokásos támogató rendszertől. A magány és a gyász érzései fokozódhatnak akkor, amikor a járvány miatti közösségi távolságtartás, gazdasági vagy munkahelyi nehézségek áthatják az egyébként természetesen zajló veszteségfeldolgozási folyamatot. Azokat a személyeket is érintheti ez, akiknek gyászfolyamata a járvány előtt indult – különösen, ha komplikált gyászfeldolgozásban vannak. A gyászolók azt is érezhetik, hogy veszteségüket nem kíséri olyan figyelem, mint korábban. Lehet, hogy nehezebben kérnek segítséget most, amikor a környezetükben élők saját, járvánnyal kapcsolatos aggodalmaikkal próbálnak megbirkózni.
Hogyan segíthetsz magadon?
– Normális dolog reagálni a veszteségre. Légy kedves és megértő magaddal! Engedd meg magadnak az érzéseidet!
– A tested is reagál a veszteségre. Próbálj meg hasznos stratégiákat alkalmazni az alvás helyreállításához és az ellazuláshoz! Figyelj a rendszeres és egészséges étkezésre és folyadékfogyasztásra!
– Próbáld meg normalizálni a napi tevékenységeket, és tarts egy napirendet! Próbálj ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni! Ha teheted, eddz rendszeresen, kertészkedj, sétálj!
– Figyelj oda, hogy érzelmileg ne válj elszigeteltté! Még ha az emberek nem is tudnak meglátogatni, vagy a temetés, temetési szertartás eltér a megszokottól, engedd meg, hogy kifejezhessék részvétüket, támogathassanak valamilyen formában! A telefonhívások továbbra is lehetségesek, és az e-mailek, levelek, üzenetek pedig a közösségi médián keresztül fenntarthatóak.
– Maradj kapcsolatban a hozzád legközelebb álló személyekkel! Annak ellenére, hogy fizikailag nem lehetsz közel, keresd őket, és kommunikálj velük telefonon vagy egyéb fórumokon! A rendszeres kapcsolattartás emlékeztetni fog, hogy nem vagy egyedül, sokan gondolnak rád.
– Ha valaki a környezetben élők közül nem tud részt venni a temetésen, megoldható, hogy videófelvételek készítésével, élő adás és online felületeken való bekapcsolódással részese lehessen az eseményeknek. Szánj időt a személyes búcsúzásra, fényképek nézegetésre, gyertyagyújtásra, készíts digitális megemlékezést akár diavetítés formájában, vagy énekeljetek és zenéljetek együtt online! Szervezhetsz temetési szertartást későbbre, amikor már lehetséges.
– Emlékezz arra, hogy rendben van, ha segítséget kérsz. Annak ellenére, hogy sokan küzdenek aggodalmaikkal, a te érzéseid is érvényesek és fontosak. Gondolataid, érzéseid megosztása, mások tapasztalatainak meghallgatása is segíthet.
– Próbáld csökkenteni a szorongásod. Csökkentsd azt az időt, amit a COVID-19 vírussal kapcsolatos híreknek, a közösségi oldalak bejegyzéseinek szentelsz, amelyek szorongást válthatnak ki, aggodalmat okozhatnak. Próbálj meg hiteles forrásokból információkat beszerezni, és tegyél lépéseket a saját és szeretteid megóvása érdekében!
Ha érintett vagy, vagy ismersz valakit, aki hasonló helyzetben van, ingyenes pszichológiai támogatást kérhetsz az alábbi elérhetőségeken:
- Tábitha Ház (krónikus beteg gyermekeket nevelő szülők számára): www.tabitha.hu
- Magyar Hospice Alapítvány (felnőtt daganatos betegek valamint koronavírussal megfertőződöttek és hozzátartozóik számára): http://hospicehaz.hu/pszichologiai-tamogatas/?fbclid=IwAR1mDgW8g9zFavw5q0FFdIw8nfi-ArxiSlLmiriq3GA2L0r88ux_jtSDVcM
- Ingyenes krízisintervenció a COVID-19 járvány miatt pszichológiai segítséget igénylőknek: http://pszi.hu/
Fordította: Tóth Adrienn, a Tábitha Ház önkéntese
Szakmailag és nyelvileg lektorálta: Kovács Ágnes Anna és Benkő Henrietta
