“Harmadik gyermekünk, Lilla, nagyon ritka és nagyon súlyos agyfejlődési rendellenességgel Miller-Dieker szindrómával született. Már születése után tudtuk, hogy valószínűleg nem lehet majd sokáig velünk….

…Óriási segítséget jelentett, hogy Lillát számos alkalommal nappali és mentesítő ellátás keretében is fogadták a Tábitha Házban. Így az egészséges testvérekkel el tudtunk menni akár egy néhány órás fontos eseményre, nyaralni, pihenni akár egy egész hétre is, mialatt a Kislányunkat teljes biztonságban tudhattuk. Lillácska két és fél évet töltött velünk, és bár mi itthon kísértük Őt és búcsúztunk el Tőle, az utolsó hetekben és napokban is nagyon sok segítséget, támogatást kaptunk a Tábitha Háztól.Kislányunk halála után sem engedték el a kezünket, a Tábitha Ház programjaira korábban és most is nagy szeretettel várnak. Lilla testvérei mindig nagy örömmel mennek a Tábitha Házba, mindannyian érezzük a szeretetet, gondoskodást, törődést.Hálásak vagyunk, hogy egy ilyen fantasztikus közösséghez tartozhatunk. A Tábitha Ház csapata hiánypótló szerepet tölt be a súlyosan beteg gyerekeket nevelő családok életében. Nélkülük nagyon nehéz lett volna a mi életünk is, felbecsülhetetlen segítséget és támogatást kaptunk szakmailag és emberileg is nagyszerű segítőktől.”

Köszönjük Lilla anyukájának Krisztinának, hogy megosztotta velünk a gondolatait, emlékeit.